Mit jelent „számlálni napjainkat”?
Gyakran „kicsúszik az idő a kezünkből”, „időzavarba kerülünk”, ahogy mondani szoktuk. Jó hír, hogy az ezzel kapcsolatos tudás, képesség megszerezhető, mert Isten ezt felkínálja nekünk.
„Taníts minket úgy számlálni napjainkat,
hogy bölcs szívhez jussunk.”
(90. zsoltár 12)
Kevés olyan ember lehet ma a Földön, akit a jelenlegi világjárvány ne gondolkodtatott volna el így vagy úgy. Talán több időnk is lett gondolkodni. Ilyenkor jó felidézni az élet nagy kérdéseit. Idetartozik az időbeosztás kérdése is. Életidőnk korlátozott, jól kell gazdálkodnunk vele. Sok mindent szeretnénk megtenni, megvan rá a szándék és az akarat, de a rossz időbeosztás miatt nem valósulnak meg a terveink. Sokszor az életmód-változtatás is emiatt hiúsul meg, noha voltak ezzel kapcsolatban nagy döntéseink, elhatározásaink.
A 90. zsoltár központi fogalma az idő, szerzője az i. e. XV. században élt Mózes. Érdemes az egész zsoltárt elolvasni. A „Mózes imádságának” nevezett zsoltárból egyetlen verset, a 12.-et szeretném, ha átgondolnánk. Ez a vers egy kérést fogalmaz meg Isten felé:
- „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.”
Az első kérdés, ami felmerülhet bennünk: mit jelent „számlálni napjainkat”? Gondolhatunk először arra, hogy az idő mérhető, „számolható”. Vannak erre eszközeink is: ránézhetünk az óránkra vagy a naptárra, és tudjuk, mennyi az idő, milyen nap van. Mivel a zsoltár „számolást” említ, matematikai műveletek is eszünkbe juthatnak, amelyek közül talán az osztás lehet a legfontosabb. Eszerint „napjaink számlálása” a rendelkezésünkre álló idő beosztását, kézben tartását jelenti. Fogalmazhatnánk úgy is úgy, hogy a hatékony időgazdálkodásról van itt szó. A számlálás azt is sugallja, hogy az idő érték, amelyet nagyon meg kell becsülnünk. Az elveszett időt már nem lehet visszahozni.
Még ha tudjuk is ezt elméletben, mégis „kicsúszik” az idő a kezünkből, „időzavarba kerülünk”, ahogy mondani szoktuk. Jó hír, hogy az ezzel kapcsolatos tudás, képesség megszerezhető, mert Isten ezt felkínálja nekünk.
Vizsgáljuk meg, hogyan tanít Isten. Többféle módon nyújt számunkra gyakorlati oktatást az idővel kapcsolatban:
1. Isten már a teremtéskor egészen konkrét időbeosztást adott: meghatározta egy nap, hónap és év időtartamát. Ekkor adta a 6 munkanapból és 1 pihenőnapból álló heti beosztást is. Ez később a Tízparancsolatba is belekerült. Ennek követése testi-lelki egészségünk fenntartása szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű.
2. Emellett – és erről ritkábban esik szó – adott jövendöléseket (próféciákat) is, hogy a történelem legfontosabb korszakait, eseményeit nyomon tudjuk követni, illetve fel tudjunk készülni ezekre. A Bibliát tanulmányozva az idő új értemet nyer, megnyílik előttünk az örökkévalóság távlata is.
3. A Biblia számtalan életpéldát állít elénk, olyan emberek életét, akik jól használták fel az idejüket. Gondoljunk Noé, József, Mózes, Dávid, Dániel, Nehémiás példájára, akik tiszta életükkel világítottak a környezetükben. Nem feledkezhetünk el Jézusról sem, aki ácsmesterként végezte napi feladatait, mígnem a kijelölt időben a világ Megváltójaként lépett fel. „Isten Bárányaként” élete mindössze 33 és fél évre korlátozódott, mégis ez idő alatt az erkölcsi tisztaság soha azelőtt nem látott módon ragyogott fel életében.
Mi a helyes időbeosztás végcélja?
A zsoltár szerint az, hogy bölcs szívhez jussunk. De mi is a bölcsesség? Egy nagyon fontos bibliai fogalomról van szó. Az eredeti héber kifejezés, a „hochmáh” szó elsődleges jelentése: élettapasztalat, helyes életvezetés, életmód, a jó döntések meghozatalának képessége. Nem annyira elméleti vagy lexikális tudásról van itt szó, inkább gyakorlati bölcsességről, magasabb rendű erkölcsi mérce alkalmazásáról. A Biblia szerint az a bölcs ember, aki az időt nem önző módon, csupán a saját boldogságát keresve használja, hanem életét a környezetében élők szolgálatába állítja. Ezzel munkálja a saját jólétét is leginkább. A helyes időbeosztás tehát egy ilyenfajta bölcs élethez nyújt megfelelő keretet.
Ha imádkozunk, Isten személyes vezetést, tanácsot ad, naponként megmutatja, hogy mikor mit tegyünk. Kérjük tehát mi is imádságainkban Mózessel együtt: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.”
További cikkeink:
Szeretettel köszöntünk mindenkit!
2022. június 26.Kedves érdeklődők, gyülekezeteink istentiszteleti beosztását itt lehet megtekinteni. Online alkalmaink továbbra is követhetőek. Weboldalunk jobb oldalán található "Youtube élő adás" feliratra kattintva szombat délelőttönként tizenegy órakor élő istentisztelet látható. Továbbá Youtube csatornánkon és médiatárunkban rendelkezésre állnak korábbi video- és hanganyagaink.
Mindenkit szeretettel várunk!
2024. IV. negyedévi Biblia-tanulmány
2024. október 03.Megjelent és letölthető a 2024. IV. negyedévi Biblia-tanulmányunk! Korábbi tanulmányok a dokumentumtárban érhetőek el.
2024. IV. negyedévi országos beosztás
2024. október 03.Istentiszteleti szolgálatok beosztása gyülekezeteinkben
„Minderről semmit sem tudtak az apostolok húsvét előtt” – Roland de Pury a lélek halandóságáról
2024. április 01.„Az apostolok nem csupán egy közönséges holttestet láttak, hanem Isten Fiáét. És akkor megértették: a halál nem átmenet, nem alvás, hanem pokoli realitás, a bűn zsoldja, Isten átka. A halál nem az a terület, ahol mi átmenetileg, látogatóként időzhetünk. A halál annak az állapota, aki Istentől elszakadt, bűnös ember. A Biblia így nevezi ezt az állapotot: pusztulás, sötétség, sír vagy gyehenna. Minderről azonban semmit sem tudtak az apostolok húsvét előtt. A húsvét azonban visszavetíti fényét a nagypéntekre is, Isten világossága a sötétségben fénylik. A bűnök megbocsátása nyomán tudjuk csak meg, hogy mi a bűn és a halál. A húsvét megértése megelőzi a nagypéntek megértését. Először is arra vezet rá bennünket, hogy egészen egyszerűen kijelentsük: a keresztény olyan ember, aki nem a lélek halhatatlanságában hisz. Hiszi azt, hogy Isten, aki a testet és a lelket megalkotta, átok alá vonta a testet és a lelket a halálban, majd Jézus Krisztusban – merő kegyelméből, mely a testre és a lélekre egyaránt vonatkozik – a halálból feltámasztja az embert. Nem található a Bibliában semmi olyan kijelentés, ami bennünket arra indítana, hogy valami mást higgyünk. Különben Jézus nem halt volna meg egészen, és nem tért volna vissza egészen az életbe.”
A helyettesítés csodája – Az „engesztelő áldozat”
2024. április 01.A kereszténységen kívül lévők, de a kereszténységen belül is nem kevesen az engesztelő áldozat antropomorf értelmezése miatt utasítják el a keresztény megváltás gondolatát, illetve viszonyulnak értetlenül Krisztus áldozatához. A Szentírás szépséges evangéliuma a különféle téves elképzelésekkel szemben éppen az, hogy Isten hoz áldozatot a bűnös emberért. Alábbi írásunk témája az „engesztelő áldozat” antropomorf és biblikus értelmezése.