"Mert az Emberfia azért jött, hogy megtartsa, ami elveszett. Mit gondoltok? Ha valamely embernek száz juha van, és egy azok közül eltévelyedik, vajon nem hagyja-é ott a kilencvenkilencet és a hegyekre menvén, nem keresi-é azt, amelyik eltévelyedett?" (Mát 18,11–12)
"A pásztor, aki észreveszi, hogy hiányzik egy juha, nem nézi közönnyel a biztonságban levő nyájat, és nem mondja ezt: Van kilencvenkilenc juhom, túl fárasztó lenne kimenni és keresni az eltévedtet. Jöjjön vissza magától! Én kinyitom az akol ajtaját és beengedem, ha megjön. Nem így tesz a pásztor. Mihelyt a juh eltéved, a pásztor szívét elfogja az aggodalom. Újra meg újra megszámolja a nyáját. Amikor meggyőződik arról, hogy egy juh elveszett, nincs nyugalma többé. Az akolban hagyja a kilencvenkilencet, és elmegy, hogy megkeresse az eltévedtet. Minél sötétebb és viharosabb az éjszaka, minél veszélyesebb az út, a pásztor annál jobban aggódik, és annál nagyobb igyekezettel keres. Mindent megtesz, hogy megtalálja az elveszett juhot.
Hogy fellélegzik, amikor a távolból meghallja az erőtlen sírást! A hangot követve megmássza a legmeredekebb csúcsot is, és életét kockáztatva elmegy egészen a szakadék széléig. Így keres, miközben az egyre halkuló sírásból megtudja, hogy báránya haldoklik. Igyekezetét végül siker koronázza. Megtalálja az elveszettet. Nem korholja, hogy olyan sok bajt okozott, nem is hajtja ostorral. Még csak vezetni sem próbálja. Örömében vállára emeli a reszkető teremtést. Ha megsérült, a karjába veszi és magához szorítja, hogy testének melegével tartsa életben. Hálás szívvel viszi vissza a nyájhoz. Fáradsága nem volt hiábavaló... Krisztus ezzel a példázattal biztosít minket arról, hogy nyájának egyetlen eltévedt tagját sem felejti el, nem hagyja magára. Mindenkit kiszabadít a romlás verméből és a bűn hálójából, aki engedi, hogy megmentse." (Krisztus példázatai, A bűnösök menedéke c. fejezetből)
További cikkeink:
Szeretettel köszöntünk mindenkit!
2022. június 26.Kedves érdeklődők, gyülekezeteink istentiszteleti beosztását itt lehet megtekinteni. Online alkalmaink továbbra is követhetőek. Weboldalunk jobb oldalán található "Youtube élő adás" feliratra kattintva szombat délelőttönként tizenegy órakor élő istentisztelet látható. Továbbá Youtube csatornánkon és médiatárunkban rendelkezésre állnak korábbi video- és hanganyagaink.
Mindenkit szeretettel várunk!
2025. III. negyedévi országos beosztás
2025. június 29.Istentiszteleti szolgálatok beosztása gyülekezeteinkben
2025. III. negyedévi Biblia-tanulmány
2025. március 26.Megjelent és letölthető a 2025. III. negyedévi Biblia-tanulmányunk! Korábbi tanulmányok a dokumentumtárban érhetőek el.
„Minderről semmit sem tudtak az apostolok húsvét előtt” – Roland de Pury a lélek halandóságáról
2024. április 01.„Az apostolok nem csupán egy közönséges holttestet láttak, hanem Isten Fiáét. És akkor megértették: a halál nem átmenet, nem alvás, hanem pokoli realitás, a bűn zsoldja, Isten átka. A halál nem az a terület, ahol mi átmenetileg, látogatóként időzhetünk. A halál annak az állapota, aki Istentől elszakadt, bűnös ember. A Biblia így nevezi ezt az állapotot: pusztulás, sötétség, sír vagy gyehenna. Minderről azonban semmit sem tudtak az apostolok húsvét előtt. A húsvét azonban visszavetíti fényét a nagypéntekre is, Isten világossága a sötétségben fénylik. A bűnök megbocsátása nyomán tudjuk csak meg, hogy mi a bűn és a halál. A húsvét megértése megelőzi a nagypéntek megértését. Először is arra vezet rá bennünket, hogy egészen egyszerűen kijelentsük: a keresztény olyan ember, aki nem a lélek halhatatlanságában hisz. Hiszi azt, hogy Isten, aki a testet és a lelket megalkotta, átok alá vonta a testet és a lelket a halálban, majd Jézus Krisztusban – merő kegyelméből, mely a testre és a lélekre egyaránt vonatkozik – a halálból feltámasztja az embert. Nem található a Bibliában semmi olyan kijelentés, ami bennünket arra indítana, hogy valami mást higgyünk. Különben Jézus nem halt volna meg egészen, és nem tért volna vissza egészen az életbe.”
A helyettesítés csodája – Az „engesztelő áldozat”
2024. április 01.A kereszténységen kívül lévők, de a kereszténységen belül is nem kevesen az engesztelő áldozat antropomorf értelmezése miatt utasítják el a keresztény megváltás gondolatát, illetve viszonyulnak értetlenül Krisztus áldozatához. A Szentírás szépséges evangéliuma a különféle téves elképzelésekkel szemben éppen az, hogy Isten hoz áldozatot a bűnös emberért. Alábbi írásunk témája az „engesztelő áldozat” antropomorf és biblikus értelmezése.
